Sziasztok!
Ma kicsit arról mesélek nektek ,hogy az érzékelésünk mennyire is kifinomult és mennyire képesek vagyunk erről megfeledkezni.
Mikor azt mondom ,hogy érzékelés vannak akik a látás,hallás , szaglás, ízlelés és tapintásra gondolnak egyből és vannak azok is akik egyből valami extrasense érzékelésre gondolnak. Amit viszont mind használunk és talán erre nem gondolunk, hogy az érzékelés talán ezen két felsorolt csoport keveredéséből, kombinációjából alakul ki. Az érzékelésünk és a kommunikációnk valahol egy tőről fakad és ezért ,ha már felismertük azt hogy létezik metakommunikáció (testbeszéd), és létezik egy olyan "megérzéseken" alapuló kommunikációs rész is akkor óhatatlan ,hogy ne gondoljunk bele az érzékelésre is talán igaz ez a kettősség. Tudat alatt vesszük ezeket a jeleket mindannyian. De vannak akik kiemelkedően jók abban ,hogy vegyék ezeket a jeleket és akadnak olyanok akik jól kommunikálnak ezekkel.
A megismerés alapja szerintem ,hogy önmagunkból kiindulva feltérképezzük a világunkat és talán ez az a módszer ami a legnagyobb felismeréshez vezeti el az embert, mind önismeret terén mind a világról alkotott képében egyedi és pozitív változásokat okoz.
Mikor az ember elkezd az érzékelésén dolgozni célszerű a fizikai szinten kezdeni.
Majd erre még kitérek részletesebben is jövőhéten.
További szép napot és jó elmélkedést.
W.S.
